Szüret előtt két héttel

Nyaralások alatt rendesen kipihentem magam és újult erővel vetettem magam a szőlőre. Szomorúan konstatáltam a következőket. A szőlő még majdnem teljesen éretlen. Vannak fajták, amik nagy valószínűséggel nem is fognak beérni (pölöskei, meg a nagy szemű csemege). A friss kultivátorozás hatására alig lehet közlekedni a sorok között. Megnőtt a gaz. Az Irsait lezabálták a vadak.

Szlanka, már majdnem piros.

Harisnyában a haj.

A vadkárt már elég sok helyen fölfedeztem, ezért a blog hozzászólásaiban kapott tipp alapján, nejlonharisnyába csomagolt hajat akasztgattam a sorok közé. Remélem, ez távol tartja a jó étvágyú jószágokat.
A sorok közé nejlenszatyrokat kötöztem. Ha ezeket fújja a szél, remélhetőleg a seregélyeket egy kicsit elriasztja.
A sorok között járva, végigkóstolgattam a fürtöket. A napos felükön nagyon finomak, de a másik felük még harsányan zöld. Azt hiszem az idei szüret nem a cukorfokok tobzódásáról fogy szólni. Az ősz is olyan, mint a nyár, hűvös, csapadékos. Ezért úgy döntöttem semmi értelme várni a szürettel. A muskotály két hét múlva teljesen érett lesz, tovább a tőkén hagyni nincs értelme, mert csak megrothad. Szüretelünk.

Hogy áll a szőlő

Jelentem, egyelőre minden rendben. A betegségek tekintetében apróbb, itt-ott feltűnő beszáradt foltokat és elszáradt szemeket kivéve, nem láttam különösebb gondot. Vasárnap három sor tetővágását tudtam befejezni és úgy terveztem, hogy hétfőn befejezem a többit. Este hívott Jancsi bátyám, hogy látta a mai munkálataim eredményét és most permetez, három napig a közelébe se menjek. Praktikusan ez azt jelenti, hogy két hétig minden így marad, mert elhúzunk nyaralni.

Nem vagyok a rettenetes hozamkorlátozás fanatikus híve. Nálam a termés mennyiségének csökkentésének több praktikus oka van. Csak ezeregynéhányszáz liter bornak van tárolókapacitásom, csak jó bort vagyok hajlandó meginni és nem fogy el egy év alatt sok ezer liter bor. A raktározáshoz sincs elegendő helyem. A bácsi, akitől a szőlőt vettem, azt mondta, hogy jó évben harminc mázsa szőlőt is tudnak teremni ezek a tőkék. Na ennek kiaknázása nálam nem cél. A tőkék terhelése átlagban húsz fürt, ez két kilót jelent. Ezt már a metszéssel sikerült beállítani, mert egy szálvesszőt hagytam csak. Így a zöldmunka lett egy kicsit nehezebb, de a zöldszüretet úgy tűnik megspóroltam és a lombnak is nagyobb helye van. Talán kicsit szellősebb lett így a lombfal, átlátni ugyan nem lehet rajta, meg a befűzést is eléggé elhanyagoltam mostanság, de a szomszédokhoz képest igen rendezett benyomást kelt a területem. A tavalyi borból már csak 250 liternyi van, amit még a szüret előtt derítenem és palackoznom kell, hogy legyen hely az újbornak.

Rendet vágni a sűrűben

Az eddig elhanyagolt munkákat most nagy hirtelen nekiugorva majdnem teljesen el is tudtam végezni. A szombat reggeli felbuzdulásom során az első két sor hajtásválogatását, befűzését és tetővágását tudtam megcsinálni hajnali 5-től reggel 10-ig. Már akkor kiderült számomra, hogy brutál meló lesz az egész szőlőt elrendezni. Tegnap kivettem egy szabad napot és megpróbáltam mindent letudni egy nap alatt.
Először a sorközöket kaszáltam le damilos kaszával. A damilgyilkos kamilla és az akácfa csemeték megtették hatásukat, a nyolcadik sor után elfogyott a damilom. Tulajdonképp nem is baj, mert az erdő felöl maradt két sor damillal nem kaszálható, ott mindenképp a bozótvágó tárcsa kell.

A tető megvagdosásával folytattam és ezt a teljes szőlőn végig vágtam. De a hajtásválogatást csak hat soron tudtam befejezni, gyorsan rám sötétedett. Az erdő felöli két sort csak a jövő héten tudom befejezni, mert Jancsi bátyó időközben permetezett és három napig a közelébe sem szabad menni a szőlőnek.

Munkarend

A tavalyi és az idei év tanulságait figyelembe véve összeállítottam egy “mindenképpen időben elvégzendő munkák” listáját. Mivel az időjárás nem volt idén kegyes hozzám, - amikor jó idő volt én nem értem rá, amikor meg dolgozhattam volna, akkor kivert az eső – megint nehezítve lesz az összes teendőm. A hajtásválogatást, fattyazást, befűzést, ha időben el tudtam volna végezni, akkor ezek mind könnyű, kellemes fáradságot okozó gyorsan letudható munkák. De mostanra úgy megnőttek a hajtások, hogy kínszenvedés lesz ezeket letörni.

Munkarend:
Március 15.-ig erdőirtás, tereprendezés

Április 15.-ig Metszés
Április 30.-ig Lekötözés, az első kaszálás a pincénél és a sorok között
Május 30.-ig fattyazás
Június 20.-ig hajtásválogatás, második kaszálás a pincénél és a sorok között, tetővágás
Július 15.-ig befűzés a drótok közé, tetővágás
Július 30.-ig tetővágás
Augusztus 15.-ig fürtválogatás, kaszálás a pincénél és a sorok között

Nagyvonalakban ezek lennének azok a munkálatok, amiket semmiképp nem szabad a megadott időpont utánra hagyni, mert sokkal nehezebb elvégezni.

Állapotfelmérés

A rengeteg eső miatt elmaradtak nagyon fontos munkák a szőlőben. Hétvégén kimentem és felmértem az állapotokat. Ha végre eláll a zuhé és egy kicsit felszárad a talaj, akkor rengeteg teendőm lesz.
Kezdjük azzal, hogy a fattyazást nem tudtam rendesen befejezni, mert akkor is kizavart az eső. Ezek a hajtások, amik a tőke törzséből jöttek, már valahol elérték a normál lomb magasságát. Mostanra már nehéz kitörni őket. Ezt össze kell kötnöm a hajtásválogatással és a hajtások drótok közé befűzésével. Jelenleg összevissza dzsumbuj van mindenütt, amit szépen ki kell fésülni, és a felesleges hajtásoktól meg kell szabadulni.

Az új telepítésű hárslevelűket meg kellene karóznom. Szépen karóhoz kötözni a hajtásokat, nehogy megtépázza valami vihar. És a gazból is ki kellene szabadítani őket.

A diófa máris termőre fordult. Egy kis diócska árválkodik rajta. Ügyes kis jószág.

Ez itt egy újtelepítésű Pinor Noir. Ez a legszebb, a többi nem indult be ennyire.

Ez pedig egy most telepített sárga muskotály.

A tavaly telepített sárga muskotály is a karóhoz kötözésre vár.

Összegezve a munkákat. Ha lesz egy kis csapadékmentes időszak a héten, akkor a damilos kaszával, csőkötözővel, kapával és rengeteg munkakedvvel fölszerelkezve ki kell vágtatnom a szőlőbe és rendbe kell tennem a sorokat. Be kell szereznem százötven támkarót és amíg nedves a talaj leütni őket jó mélyre az új telepítésű szőlők mellé. A pince tetejét is le kell bozótvágózni, mert embermagasságú dzsumpa nőtte be. A telken is ki kell irtani a csipkebokrokat. Szóval ez nem úgy néz ki, mint egy nap teendőinek listája, de majd igyekszem a lehető legtöbb mindent belesűríteni a rövidke szabadidőmbe.

Sárdonééé II.

Soha többé nem veszek szőlőt. Már másodszor szopom be a dolgot. Tavalyelőtt vettem egy ismerőstől kékszőlőt. Gyenge minőségű volt. Olcsó húsnak híg a leve.
Tavaly egy másik ismerőstől vettem Chardonnay szőlőt. Már az erjedéskor éreztem benne egy oda nem illő illatot, de még nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, mert még nagy változások előtt állt a bor. Márciusban még lelkesedtem, hogy nem lesz ez rossz jószág. A változások nagyon rossz irányt vettek. A bakszag nagyon bedurvult. Büdös a bor, de nagyon.
Először a hordóban kerestem a hibát, de ebben a hordóban erjedt a saját szőlőmből készült bor, aminek semmi baja. Alapos mosás után azonnal belekerült a must, tehát nem a hordótól lett beteg a bor. Aztán arra gyanakodtam, hogy a vontatott erjedés miatti késői és gyenge kénezés miatt alakult ki a rossz szag. De egy üvegballonban külön erjesztettem egy tételt, és azt jó erősen alapkéneztem, amikor acél tartályba fejtettem. Ezt szántam töltögető bornak, ezért úszófedeles tartályba került. Ennek is megvan a rossz szaga, pedig ez sem a hordóval nem találkozott, sem a kénezése nem szenvedett hiányt vagy késlekedést. Szóval a szőlő hozta magával azt az okot, ami miatt megromlott a jószág. Vagy valami rossz mellékterméket termelő élesztő szaporodott el benne erjedéskor (nem oltottam be fajélesztővel), vagy vegyszermaradék okozta az egészet. A neten kutakodva még találtam egy okot, az élesztők nem megfelelő nitrogén ellátását, de ez nem lehetett nálam az ok, mert ugyanúgy kapott élesztő tápot ez is mint a sajátom, és annak semmi baja.
Kapott egy Kupzitos kezelést, de ez csak csökkentette kicsit a szagot, teljesen nem szüntette meg. Nagyobb mértékben meg nem akarom használni ezt a szert, mert nem akarok rézoldatot inni. Az nem túl egészséges. Úgy gondolom, hogy ez is a lepárlás útjára lép.
Ebből az esetből tanulva, ha a mérgem kicsit csillapodik, és mégis vennék valakitől pár kiló szőlőt, akkor tutira kénezem a cefrét és fajélesztővel beoltom a mustot, mert másnak a területén lévő élesztőkben nem lehet bízni.

Újracsirkézés

Az új telepítések csirkéit szépen elmosta a másnapi eső. Akkor úgy gondoltam, hogy gyorsan visszatemetem őket, hogy nehogy a melegben kiszáradjanak. Azóta kiderült, hogy kiszáradástól nem kellett volna tartanom, mert szép csapadékos őszi időjárásunk lett.

Kis családomat bezsuppolva a verdába leverettünk a szőlőbe és bőszen újra betemettük a kis oltványokat. Nagyon sok megeredt már belőlük, ezért vigyáznunk kellett, hogy nehogy letörjük a kis hajtásokat. Andris ott téblábolt körülöttünk és nagy “segítségünkre” volt, amikor megmutatta munkánk gyenge pontjait. Előszeretettel bontotta ki ismét a csirkéket. Pont készen lettünk mire újra rákezdett az eső.